Olvastam egy mangát a napokban, és egyszerűen nem bírom ki, hogy ne írjak róla. Annyira tetszett. Igaz rövid volt, (5 fejezet), de tiszta cuki ^-^. A címe 24 Colors-Hatsukoi no Palette. Animeaddicts-on fentvan, én ott olvastam.

Arról szól, hogy egy lány és barátnője  most kezdték a középiskáestegető, művészlélek volt. Épp beszélgettek, mikor egy fiú elsétált az elsőévesek tömegében, mindenki utat engedett neki, s amikor közelebb ért, csak akkor tudták meg miért is. A fiú tiszta festék volt, senki sem akarta, hogy piszkos legyen a ruhája.  Nanaka, a művészetkedvelő és a fiú szeme egy pillanatra összetalálkozott, miközben elhaladt mellettük. Ezt követően, az iskola klubjai bemutatót tartottak. Kiderült, hogy van egy festőklub is, amiben két igazán helyes srác van. Hajima és Mibu. Az egyikük megtetszett Meikonak (Nanaka barátnője), ezért már ketten indultak jelentkezni. De mások is úgy gondolták, hogy csatlakoznak, mivel olyan szépen beszélt a klubelnök, és olyan jól nézett ki. Végül bekerültek, és itt kezdődik igazán a történet. Nanaka és Hajima (a festékes fiú) kapcsolatáról szól a manga. Aranyos, nekem tetszett és rájöttem, hogy nem akarom abbahagyni a művészkedésemet, mert emiatt élek. "Azt hiszem, szavakkal kevésbé tudom kifejezni az érzéseimet, inkább lerajzolom őket."-Ez rám is igaz. Ezért is fogot meg ennyire.

Ezentúl, ha lesz még olyan, amit elolvasok, írok róla. Lehet írok még ma másról is. ^^

Ez az, a manga, amit szintén mostanában olvastam, 3 kötetnyi hosszú. Komolyan szégyenlem bevallani, de a végénél már sírtam >..< Igaz, mélyponton voltam, de akkor is. Ez már abszurd. Egy ilyen történeten tudok sírni, de a valóságon nem? Miért vagyok így összerakva? Nem ez a lényeg, hanem a történet.
Főszereplő Yukino, egy iskolás lány, aki egy virágboltot örökölt elhúnyt apjától. Éjszaka egy fesztiválon volt, amikor elkezdett esni az eső. Eszébe jutott, hogy haza kell mennie a boltban átrendezni a virágokat, mert a most lévő párásító elromlott. Miközben siet, összetalálkozik egy pár rosszfiúval, akik nem akarják tovább engedni. Hirtelen segítségére siet egy fiú, akinek kék szeme ragyogott az éjszakában. Yukino -mivel az idegen angolul beszélt- azt hitte külföldi és eltévedt, így magával vitte a boltba. Ott kiderült, hogy mégiscsak ért japánul, sőt, folyékonyan beszél. Kisebb félreértés keletkezett, mikor Yukino anyja és öccse hazaértek; azt hitték a lány a fiúját hozta haza. Később, már az iskolában kiderült, hogy a fiú cserediák, Ryuu-nak hívják és kinézte magának a lányt. Hát, az ő történetük is megmaradt, kicsit mesesztori (bár melyik anime/manga nem az?),de akkor is jó._. Kiderül még egy pár titok Ryuuról, és a kezdetekben vonakodó Yukino is egyre engedékenyebb lesz. Aki anime/manga kedvelő és fiatal lány, az olvassa el, ezt is megtalálhatja az Animeaddicts-on.

Öhm.. tegnap elmaradt, újabban túl hulla vagyok ahoz, hogy bármit is csináljak >.< De most. .:D

Ma van a hetedik nap, de a hatodikat írom: Egy k-pop dal, ami megnevettet... Több ilyen is van, de akkor legyen kedvencem, GD legújabb száma:

Ahj, meghalok... Bealszok ülve bakter... Hetedik is jöjjön és akkor ma már nem kell gondolkoznom :D
7. nap-A K-pop dal, amihez a legtöbb emléked fűződik... Na, ezt viszont most nem is tudom melyik... Sokhoz fűződik több emlék is, de egyihez sem olyan kiemelkedően sok... Talán itt azt tudnám megemlíteni amit még Romániából hazafelé jövet hallattunk a Kpop-os ismerősömmel, amelyiiik.. Ouh. melyik is? :O Talán a... a... mi a neve már... -.-" Na, a Bigbang előadásában lévő 2ne1 szám... Melyik az?:O Mindegy, majd megtalálom.. :D

Szarminőseg, leszarni!! :3

Amúgy elkezdtem írni egy történetet, és majd idővel, ha már kicsit hosszabb lesz, lehet felteszek 1-2 részletet, mert kíváncsi vagyok, hogy a történet -meg ahogy egyáltalán írom- nem-e olyan gagyi, hogy értelemtelen* írni és folytatni :3 Nagyjából egy kislányról szól, aki hát... vámpír lett 7-8 éves korában, és elmeséli, miken ment keresztül, mit gondol arról amiket átélt, meg ilyenek... Hülyeség, tudom, de na... :3 Vámpír-fan vagyok megint.. És mielőtt valaki azt hinné, hogy a vámpír alatt Csillámlóf*szlámaEdvááááááááárd-ot értem, nem... Azt nem szeretem. Nem vámpír, ami megél embervér nélkül s nem ég el a napon, nem erőszakos, hanem érzelmes és stb... Nekem a vámpír az a gonoszka lény, amit az emberek nem értenek meg, ösztönösen cselekeszik, vért "eszik", támad, vadászik, éjjel él, és a többi...-Ennyit erről, már sok is volt.. :D

És.. Auf.. ennyi volt... Pápppáá!!

*értelemtelen: egy nyelvbotlásból keletkezett szó, és valamiért bevettem mindennap használt szavaim közé :O

Franc, nem tudok címet adni, mert valószínűleg bitros azért, mert nem is tudom mit írhatnék. Ma sem csináltam semmi extrát. :O Bioszból röpit írtam, egy szót sem tudtam, de egyértelműen tanár jóvoltából 3/4-lett *o* Köszönöm Évanéniii :3 ^^

Tesi elmaradt, német irritált. Nincs mit írnom. Hazaértem, ettem, közbe sorozatoztam, aztáán tésztát főztem, megint ettem és tovább sorozatoztam. Aztán elmentem öcsiért az oviba. Anya nem volt itthon, mert ment bnőjével vami gyógytornára, de nem engedték be, tehát mire hazaértünk itt csücsült az ajtó előtt és én még csak meg sem láttam kb 1 percen keresztül, mert nem mozdult meg :O xD

Írtam egy papírkát osztálytársamnak: "Bumm bumm xD ^-^" Ez állt rajta, bedobtam tolltartójába szünetben és otthagytam, vártam a reakciót. xD Óra közepe táján mgtalálta, és hátrafordult.. Ehh, hát..nevettem ^-^ Nem ismerte fel az írásomat de tudta hogy én voltam, mert csak én lehetek ilyen nyomorék.

Ennyi. mi van még?:O Semmi kb. Unatkozok, öcsi nyafog nekem, hogy csináljak bundáskenyeret, de tuti, hogy nem fogok. Nincs kedvem >< 

Olyan furcsa amugy, hogy mennyi mindenben lehet befojásolni az embert. Azok az elvileg "barátok", simán beszólnak, ha úgy van. Pl. ha te haverkodni akarsz mással, de nekik nem tetszik, akkor tuti, hogy beszólnak. Kivételesen nem saját példa, de nah... Emiatt vannak úgy a dolgok, ahogyan. ----gyors lelki megvolt. :D

Sorozat... már mindjárt vége, és én nem akarom. Annyira szeretem, komolyan. Újrakezdeni meg nem tudom,  mert.. mert nem. Nem újra látni akarom, hanem folytatni a történetet :D

A másik... Olyan szintű szeretethiányom van, hogy ilyen még nem volt. Valahogy semmi sem elég, mindig minden kell, egyre több és egyre hosszabban. Mármint... Ismét úgy érzem, hogy valami nagyon nincs rendben, és 0 értelme van mindennek. Mintha nekem nem járna a 2mp-ig tartó boldogságnál több. Az sem boldogság, hanem inkább vidámság. De boldog nagyon rég nem voltam, és megint azt szeretném, csakhogy azt nem lehet elérni. Az magától jön- ha egyáltalán jön... >-< Áhh, nem szeretem ezt. Túlzottan nagyon extrán nem xD

Megint itt nyafogok, ez tiszta rossz... Barney példáját kéne követnem: Ha szomorú vagyok, egyszerűen dobom a szomorúságot és inkább király leszek! Van amikor megy, de most nem :DD

Végezetül: 5.nap-Egy K-pop dal, amitől sírni tudsz

Ohh köszi Loki, hogy ezt adtad mára... Pont mára... Most sírni fogok.. Ez a szám a nagypapámra emlékeztet,  akinél kb senkit sem szerettem jobban sose... Így is sírhatnékom van, na mindegy. Érdekes lesz, mert mert... Olyan gyönyörű... Nost, ittvan:

Okkéé, ez aztán az értelmes cím. :O OoO 

Ma már aludtam, főztem, ettem... Mindent.. Apropó, anya ma jóljárt velem.. Hazaértem és nem volt kaja, tehát nekiálltam megfőzni. Tésztát főzni, rá a szósz megfőzni... Finnooomm lett :3 Nem csalódtam magamban ˇ^ˇ :D

És amugy igen, akkor van baj, amikor abbahagyod a 30 napos kihívásokat, és folytatni akarod... Csak épp hogy? Egy nap írd le az eltelt napok feladatait és a a hozzá tartozó számokat, vagy fogd azt' folytasd onnan, ahol félbehagytad... Én most az utóbbit fogom csinálni, nincs kedvem 12312 ezer számot belökni ._. :DD 

Amugy              semmmi sem jut eszembe, teljes leépülés, agyhalál stb. xO Dee akkor jöjjön aa...... 

4.nap, egy k-pop dal, amitől mindig mosolyogsz. -több is van, de amitől tényleg igazán mindig mosolygok és kb. még depis pillanataimban sem vagyok meglátni a szövegben/dallamban nemlétező szomorú darabkát, az ez:

Olyan irtó édesek a fiuk :3  Komolyan, tiszta cukik.... OoO Pedig nem szeretek ilyeneket leírni.

Amugy, hogy más is legyen, elkezdtem sorozatot nézni, a True Blood-ot s imáádoooom :3 Már lassan be is fejemez, tiszta szomorú.. De annyira szeretem. (Tudom, hogy vaszeg nem is tudjátok a szereplők nevét, de...) Alig vártam, hogy Bill eltakarodjon a rákba és Erik pedig véégre több szerepet kapjon.. szegénykém nem emlékszik semmire... Ohh... de azért ckas rendbejön ugye? :o Nagyon szeretem azt a sorozatot :DD Mindenki nézze!!!!! Na.. nem fárasztok tovább, pápáá :3